Sajnos nem igazán vicces, bármennyire is akartad.

A helyzet az, hogy az emberek csak társalogni szeretnének veled, és elsősorban miattad nem a napi időjárásról/aktuálpolitikáról/olajárfolyamról, hanem arról a témáról, ami egy frissen szült nőnek a legfontosabb témája az elkövetkezendő hónapokban. Mert tudják, hogy úgyse nagyon tudsz másról beszélni, mint ezekről.
Én elég józan vagyok, a terhesség alatt is az voltam, nem simogattam monalisás mosollyal a "pocakomat" nyilvános helyen, nem érintett meg a leendő anyaság cukormázas szele, és most anyaként sem gügyörészek és nem beszélek többesszámban, de tény, hogy a témáim jelentős része a gyerekemmel kapcsolatos. Igyekszem nem kizárni magam a külvilágból, tájékozódom és érdekelnek a barátaim/családom dolgai is, de elsősorban akkor is a baba az, ami engem jelenleg a legjobban foglalkoztat.

Ezek csak ügyetlen párbeszédindító kérdések (minden életszakaszban vannak hasonló jellegű), elhiheted, hogy a tágabb ismeretségi körből a kutya se kíváncsi arra, hogy valójában mennyire fáj a császáros sebed.

@kovacsbelane: köszönöm a hozzászólást. Baromira örülök hogy mások vagyunk, ettől szép a világ hogy nem tetszenek ugyanazok a dolgok. Én viccesnek találom, és nagyon szívesen ajánlom figyelmedbe a többi bejegyzésem ahol láthatod én sem vagyok egy pelenkafelhőbe burkolt anyuka, és képzeld én a terhességem a gyerekágyas időszak és a mostani időszak alatt is olvasok a nagyvilágból híreket, bármikor bármiről tudok beszélgetni. És igen engem akkor is zavar az a kérdés egy idegen embertől hogy van e tejem vagy hogy szoptatok e. Szerintem (és ez az én véleményem) ez baromi intim dolog, és hülye kérdés. Ne haragudj, de nem vagyok buta tudom hogy társalgást szeretnének velem kezdeményezni ez nyilvánvaló, jól is esik ha érdeklődnek, de akkor sem szeretem ezeket a kérdéseket, főleg nem mikor azt kérdezték meg tőlem hogy a férjem örül e a gyereknek. Na most őszintén...ilyet hogy lehet kérdezni? Hogy jut eszébe? Vagy pl egy kislánynak felöltöztetett babára azt kérdezi hogy kisfiú... Ezekre a hülye kérdésekre húztam fel ezt a cikket. És tudom hogy mindig lesz ezekhez hasonló kérdéshalmaz de nekem ez egy jó téma alap volt, hiszen velem történik és rengeteg kismamával ez van. Nagyon sokunkat idegesít. És szerintem félre érted, nem az a gond hogy a babáról kérdez, hanem az hogy mit. És itt a különbség.

Minden élethelyzetben vannak hasonlóan kretén kérdéskupacok, esküvő/diploma/érettségi/gyász stb.
Ez van, nehéz elkerülni őket.
Tőlem megkérdezte egy idegen néni, hogy milyen volt a szülés. Persze meglepődtem, úgyhogy egy kis mosollyal azt válaszoltam, hogy nem adták ingyen a gyereket. De ha ennél mélyebben érdekelte volna, akkor elmesélem neki, külön részletezve a gátsebemet és a burokrepesztést.
Szerintem ezeken, meg az okos megjegyzéseken, tanácsokon, közhelyeken se kell idegesíteni magunkat, egy mosoly és kész.
Szerintem túl sok volt a kérdés és kevés csattanó a válaszokban - jobban ki kellett volna dolgozni, illetve bizonyos kérdéseket meg csak te találsz magától értetődőnek, pl állampolgárság (nem egyenlő a nyelvtudással...) és a nyelvhasználat (ismerek olyan magyar anyukát, aki angolul, az apa nyelvén beszél a gyerekkel, holott itt élnek).

De fordítsuk meg: milyen kérdéseket vennél szívesen egy idegentől, aki örömmel megcsodálja a babádat?

@kovacsbelane: Igen ebben igazad van, mindig lesznek ilyenek. Én ezt érdekes témának találtam és egy valós élethelyzetnek, nincs ebben több. Úgy érzem pont nem kellett kidolgozni a válaszokat, hiszen ez a lényeg egy frappáns egy szavas vagy akár egy mondatos válasszal kicsit meghökkenteni a kérdezőt. Nekem az állampolgárság kérdése mindig fura, hiszen az ember jobban belegondol hogy is lehetne a gyermekem osztrák állampolgár mikor a férjemmel magyarok vagyunk. És mivel magyarok vagyunk ezért nem egyből németül beszélek a gyerekkel. Ha a férjem külföldi lenne jogos a kérdés, de aki ismer tudja hogy nem. Látod ezek azok a kérdések amik szerintem viccesek.
Én pl ha találkozom egy kisgyerekes Anyukával mert van barátnőm aki szült, azt kérdezném hogy érzed magad. Tőlem ezt senki nem kérdezte pedig szerintem ebben a kérdésben fontos dolgok vannak... Vagy hogy hogy telnek a napjaitok? Hiszen én pl nem ülök itthon egész nap, rengeteg programunk van. Ilyesmikre gondoltam :) Neked hány gyerkőcöd van?

@ptkrisztina: Tőlem ilyeneket csak vadidegenek kérdeztek, közelebbi ismerősök, de még munkatársak se kérdeztek hasonlóakat. Mázlista vagyok ezek szerint. :)

Nekem egy van, még igen pici, és bár szerintünk egyértelműen lányos vonásai vannak, de egy vadidegen csak rákérdezett a nemére. Én mondjuk röhögtem rajta, mert épp rózsaszín ancúg volt rajta.

@ptkrisztina:
Pedig sajnos vannak olyan férfiak, akik nem örülnek a picinek felhőtlenül, és ez szokott családi problémákhoz vezetni a terhesség alatt. (Pont akkor, amikor a várandós anyuka nincs éppen topon idegrendszerileg a hormonhatások miatt jóval érzékenyebb). És ez a jelenség nem is ritka. Tehát szerintem ez a kérdés nem olyan, amin fel kellene háborodni. A kérdező valószínűleg csak meg akart nyugodni, hogy nálatok minden rendben.
És hidd el, anyuka legnagyobb igyekezete ellenére be lehet nézni egy baba nemét, még olyannal is előfordul, aki egyébként gyerekekkel dolgozik. Születéstől egy éves korig a külső jegyekből elég nehéz a nem megítélése, ne várjuk már el ezt az utca emberétől/ ismerősöktől. Szerintem ilyen benézéseken sem kellene felháborodni.
Én sokszor nem értem az anyukákat, hogy miért háborodnak fel egyáltalán egy-egy talán ügyetlenebb kérdésen.

@ptkrisztina: Szerintem az állampolgárság kérdés egyáltalán nem fura, hiszen akár kettős állampolgárok is lehetnétek, illetve vannak olyan országok, ahol a gyerek megkapja az állampolgárságot, ha ott születik. Valamint sok szülő, aki magyar, de nem Magyarországon él, beszél a gyerekhez az adott ország nyelvén, szerintem ezért is teszik fel sokszor ezt a kérdést. Nekem a bátyám például Angliában él, emiatt mindenki azt hiszi, hogy akkor a gyerekkel emiatt rögtön angolul beszélnek, és tök meglepődnek, amikor megtudják, hogy nem, otthon magyarul megy a kommunikáció. De volt tanítványom, aki kiköltözött Ausztriába, és onnantól németül beszélt a gyerekkel otthon is. Szerintem ez teljesen szülőfüggő.

Ilyet azok kérdeznek, akik úgy nagyjából tudják a nevedet, meg mondjuk már találkoztak veled háromszor, de mivel nincs igazán sok közös élményetek, témátok (magyarul: nem ismeritek egymást) nem nagyon tudják, hogyan indítsák a társalgást. Erre két megoldás van: 1. nem megyek ki az utcára 2. türelmesen válaszolgatok, míg vagy elköszön, vagy mond valami érdekeset az illető. Bunkóskodni velük felesleges, mert eszük ágában nem volt bántani. Gond akkor van, ha ezeket a kérdéseket pl. a veled napi szinten találkozó családtag teszi fel, ekkor ugyanis nyugodtan feltételezhető a zsigeri rosszindulat.

Most kezdtem el hordozókendőt használni és én sem értem, hogy lehet ennyi hülye kérdést feltenni. Szinte minden nap megkérdezi valaki, hogy nem fulladt-e még meg a gyerek és nem baj, hogy nem tud ficánkolni? Örülök, hogy felvetetted ezt a témát. Amúgy elég kényes dolog a kismamákat kérdezgetni, én főleg generációs különbséget érzek. Nekem tolakodó, ha ismeretlenek a tejtermelésem mennyiségéről kérdeznek, vagy a gyerekeim egészségi állapotáról (szemészorvos látta már? Megkapta a kötelező védőoltásokat?) a buszon. Ez utóbbi amúgy is egészségügyi adat, amit nem vagyok köteles senkinek kiadni. Azt sem szeretem, ha a háromévesemtől a lakcímét kérdezik, ami szintén általános... Közben nem adják át a helyet, nem segítenek a babakocsival, csak kíváncsiskodnak...

Ja, és a második gyerek után is általános, hogy megkérdezik: "A harmadik már kislány lesz, ugye?" és nem egy ember, hanem eddig vagy 5-en mondták két hónap alatt.

Szörnyű a helyesírás, szinte mindegyik mondatból hiányzik egy vagy két vessző. Ha nem magyar az anyanyelved, akkor persze dícséretes így is.

------------------------------------------

Egyébként a hordozókendős kérdés nem hülyeség. Valamennyi levegőt nyilván kap a gyerek, még egy se fulladt meg tőle, de láttam már példát arra, hogy a folyton kendőben hurcolt gyerek kevésbé lett aktív illetve érdeklődő. Valószínűleg kevesebb oxigént kapott az agya, vagy csak simán megszokta, hogy egész nap nem tud mozogni, és utána se hiányzott neki.

Persze 10-20 percre nem kérdés, de órákra nem biztos, hogy jó ötlet.

@Dzsé: a kisebbik gyerekem már 17 éves, de tényleg érdekelne azért, hogy a hordozókendőben tud ficánkolni? Már csak azért, mert úgy néztek rám, mint egy ufóra, mert 3 hónapos korukig (ill. amíg ki nem nőtték) pólyában voltak. Hogy nem tud mozogni rendesen. De egy újszülött szerintem nem mozog még annyit, viszont a meleg és zártság még a méhben lévő körülményekre emlékezteti és jobban érzi magát. Tisztába tevéskor nyugodtan rúgkapálhat és fürdéskor is. Utána meg úgyis csak alszik.

@sabeth piper: Igen nem egyértelmű, bár én nagyon kevés országot tudok ahol azonnal megkapja az állampolgárságot. De amikor már a 20. ember kérdezi meg akkor kicsit fura érzés, sőt van aki már egyszer megkérdezte és pár hónap múlva újra. :)

@Ugyan Nemár: most komoly? Értem az érved hogy sok apa nem örül, de akkor súlyos illembeli probléma van az emberekkel, eszembe nem jutna megkérdeni valakit hogy az apa örül e neki vagy sem. Illetve volt olyan barátnőm akitől azt is megkérdezték hogy megtartja e... MI VAN??? Szerintem ez ultra gáz. És van olyan barátnőm akinek a kislánya fülbevalóval full lányos cuccokban virított és felteszik a kérdést hogy kisfiú? Kérdezze meg hogy mi a neve ezzel nem lő mellé. Neked van gyermeked? Én is csak most tapasztalom hogy egy egy kérdés mennyire intim és kiakasztó

@Dzsé: De szerintem ha annyi hordozókendőbe fulladt gyerek lenne akkor nem hiszem hogy annyian használnák. Nekem a kórházban a koraszülött osztályon ajánlották, a kislányomat először így vittem ki a levegőre, úgy hogy 1900 gramm volt, jól esett neki, hiszen a testközel a meleg mind az anyaméhet imitálja. Úgyhogy megértelek ha ezeket a kérdéseket furán veszed. Ja és amit írtál, hogy ugye kislány lesz a következő...mintha azt előre lehetne tudni... :)

Nincs gyerekem, es biztos, hogy nekem is idiota kerdeseim vannak az anyukak fele, mondjuk a felsoroltak kozzul egyiket sem hasznaltam nalam inkabb az van, hogy van egy ket eves haverom (a baratnom kislanya) aki teljesen kopasz.

Tehat igy par szal haja van rasmulva a fejere es amikor meglatom mindig megkerdezem, hogy mikor fog kinoni a haja? (Mintha anyuka tudna:-)))Egyebkent akik a listan szereplo kerdeseket teszik fel csak probalnak beszelgetest generalni-rosszul. Egyebkent nem gondolom, hogy a valaszok erdeklik oket ez csak egy tipikus "chit chat", a "hellohogyvagy" bovitett kiadasa, humorral kezelheto:-)))

@chocco channel: Amit írsz az vicces :) Azon nevetnék. Persze tudom hogy beszélgetni szeretnének, pont ezért írtam hogy kezdem kifejleszteni a humoros válaszokat. A cikknek ennyi a lényege csak. :D

@kovacsbelane: Szerintem a poszt vicces volt! :) Arról senki nem tehet, hogy az anyasággal egyszerre karó került a seggedbe, és csak a gyerek a témád.
Én kurvára naprakész vagyok, ha kell a szakmámban is, szóval eret is vágnék, ha csak anya szerepben kéne lennem. Az idegenek, felületes ismerősök meg tartsák fenn a látszat érdeklődést ott, ahol van rá igény. Én is eltrollkodom az ilyen kérdéseket, miután teszek az udvariassági körökre.

Ilyenekkel én is találkoztam.:)
Szerintem a "kisfiú?" kérdéssel csak spórolnak a "kisfiú vagy kislány?" kimondásán, meg egyébként is jellemző, hogy se látnak, se hallanak, csak kérdeznek valamit. De beszélgettem már tök jót egy olyan nagymamával, aki szintén a "kisfiú?" kérdéssel indított a rózsaszín ruhás kislányomat meglátva.:)
A hordozókendős kérdést is megkaptam, meg néhány rosszalló tekintetet, hogy miért passzírozom be szegény gyereket egy ilyen zsákba.:) (Kap levegőt, a lábainak/csípőjének kifejezetten jót tesz ez a fajta lábtartás, és előttem leírták már a többi előnyét is. Én főleg alvásidőben igyekszem hordozni max. 2-3 órán át, ha megyek valahova, így a megfelelő ingermennyiséggel sem lehet nagy gond.

Amúgy ma már olyan pólyák vannak, amelyekben szabadon tud mozogni a gyerek lába, 2-3 hónapos korig semmi gond nincs abból, ha a testéhez vannak "szorítva" a kezei, mert alvás közben csak fölébredne a Moro-reflextől, a pólya meg elsősorban alváshoz hasznos, tehát ébren úgy kalimpál, ahogy akar.)

@fumerin: Olvasni tudsz, értelmezni nem.

@encir: hehe, egy újszülött nem mozog. max 1 hónapos lehettem, mikor anyám ott hagyott az ágyon és kikúsztam a pólyából és mire visszaért (max. 5 perc) már az ágy másik végén voltam. épp próbálkoztam, hogy hogy lehet tovább kúszni.:) erről ennyit.:)) mondjuk nem voltam kis satnya ivadék. anyám azóta is lelkesen anekdotázik erről. majdnem szívrohamot kapott - első gyerek voltam.:)
sok kislány pedig igenis kisfiúnak néz ki. húgom lánya a sok rózsaszín szarság ellenére sem volt lányos sokáig. egy kövér kis rákosira hajazott.:)) az anyja hiába festette akár rózsaszínre, az első kérdés mégis az volt - kisfiú??:) egyébként ez a hülye rózsaszín mánia nem régi. régen a lányoké volt a kék a fiúké a piros, előtte meg minden kölök fehérbe vagy egyéb színekbe járt (pl. barna, nyersvászonszín)
én a pocaksimogatást nem bírnám, hogy boldog-boldogtalan kisajátítja a tested, mintha vmi szerencsemalac lennél,vagy buddha, akinek a hasát kéne simogatni. brrr.

Miért van az, hogy "hülye kérdések gyűjteményét" csak és kizárólag frissen szült anyukák csinálnak? Miért nincs infotmatikusok, vagy bolti eladók hülye kérdés gyűjteménye? Nagyon unalmas már ez a téma. A kérdések nagy része egyébként teljesen normális társalgási kérdés és nem, én nem kérdezem meg senkitől, hogy szoptat e, de ha tőlem megkérdezik válaszolok valamit és nem kattogok rajta, hogy mekkora bunkóság. Az olyan kérdések pedig, hogy németül beszéltek-e a gyerekkel, vagy, hogy milyen állampolgár lesz, na abban tényleg nem értem mi a gáz. Mindenesetre én valószínűleg az időt sem merném megkérdezni tőled, mert a kákán is csomót keresel.

Sztem viccesek. :)
Ém a "Fiú?" kérdésre a full rózsaszínbe öltöztetett babámon végignézve annyit válaszoltam, hogy "Igem, csak b*zinak neveljük." A férjem kis híjján megfulladt a röhögéstől mellettem...

Szerintem vicces, bár nem minden egyértelmű. Én röhögök ezeken a kérdéseken magamban, de igyekszem udvariasan válaszolni.
Én a kéretlen hülye tanácsoktól vagyok néha ki, főleg idősebb emberkéktől. 3. gyereknél csak van már némi tapasztalatom!

@Hippy néni: ezt már én is elsütöttem magamban! :)

Szerintem, egy-ket kerdest eltekintve a valaszok modortalanabbak, mint a kerdesek. Naiv, de kivancsi emberek suta kerdesei, ennyi. Arrol meg a kerdezo nem tehet, hogy elotte mar vagy szazan megkerdeztek ugyanezt.

@GMS:

Az újszülött már a születése utáni percekben képes odakúszni az anyja hasáról a melléhez, sőt, ha a hasánál megtartod, lépő mozdulatokat is tesz, de azért ez nem egyenértékű azzal, amikor kezeit-lábait aktívan használja, pl. előbbieket fogásra.
A rózsaszín-kék felosztás jó 100 éves, múltkor pont erről szólt egy Index-cikk, szóval azért "nem réginek" nem nevezném, főleg, hogy azóta orrba-szájba nyomatják a kislány-rózsaszín társításos habos-babos gyerekizéket. Szóval, aki manapság egy hupirózsaszínbe öltöztetett kisbaba láttán megkérdezi, hogy fiú-e, valószínű, hogy a látvány kapcsán csak odáig jut el értelmileg, hogy "jé, gyerek", tovább nem sikerül gondolnia a látottakat.

@zizi77: :D