Ó azok a csodás első trimeszteres pillanatok. Mikor izgatottan várunk a két felbukkanó csíkra a terhességi teszten, majd dobogó szívvel jelentjük be életünk szerelmének, hogy szülők leszünk. Örömmel újságoljuk a családnak a nagy hírt és fogadjuk a gratulációkat. Minden finomságból duplán eszünk, hiszen 'kettő helyett kell', és kipirulva boldogsággal ugrándozunk el a könyvesboltba beszerezni a terheskönyveket. Neked is bilibe lóg a kezed? Na ja, gondoltam!

Az ember lány mindig azt hiszi, majd talán ő lesz a nagy áttörés és az első időszakban a rosszulléteket váll rándítva átvészeli. A nagy francokat! Mikor még apró kis émelygések voltak és a 6. hét lement, gondoltam köszönöm, jöhet a következő menet...hát jött is, iszonyatos hányinger formájában. De olyan szinten, mikor hatalmas levegőket véve próbálod túlélni a reggelt, a délelőttöt, a delet,  délutánt az estéről már szót se ejtsünk. Nem egy helyen hallottam, és olvastam, hogy a reggeli émelygés minden kismamánál előfordul, de aki leírta ezt a szót hogy reggel, azt folyamatos másnaposságra ítélném. Enni, na ne viccelj...szinte alig. Nem hogy nem vagyok kívánós, egyenesen rosszul vagyok ha kajára kell néznem és minden nap komoly erőfeszítéseket teszek azért, hogy egy falatot is leerőltessek a torkomon. Ha nem látom viszont, akkor aznap ünnep van. Mivel Google az én jó barátom, nekiveselkedtem hát, hogy felkutassam a gyógymódot. Volt is rá időm, hogy mindent kipróbáljak..íme a teljesség igénye nélkül: gyömbér reszelve, rágva, teaként, borsmenta tea, Orbit borsmenta rágó, borsmenta olaj szagolgatás, Albert keksz, müzli, savanykás italok, mentolos ital, naponta többször kis adagok...és még sorolhatnám. Attila egyik nap Colát ivott és a kezembe nyomta, hogy próbáljam ki...és láss csodát segített. Így is van hogy viszont látom a reggelimet, de azért már sokkal jobb. Mostanában a Coca-Cola az egyik legjobb barátom, minden percben velem van és számíthatok rá, ott van reggel a konyhában, napközben a táskámban és este az ágyam mellett. Hogy meddig leszünk haverok? Azt csak a jó ég tudja... :)